Az energetikai minősítés

besorolás

A minősítési skála a tanúsítványban

A rendelet 12 kategóriát állapít meg, A+++, A++, A+, A, B, C, D, E, F, G, H, I attól függően, hogy az épület számított fogyasztása az előírt követelményhez képest százalékosan mennyire tér el.
A felmért építészeti és gépészeti paraméterek alapján készítjük el a számításokat, ennek eredménye az összesített energetikai jellemző értéke, amely az épület egy négyzetméterre jutó éves energiafogyasztását számszerűsíti. Ez a szám kerül összehasonlításra a referencia követelményértékkel, és a kapott érték alapján elért besorolást a tanúsítványban rögzítjük.

Mi alapján történik a besorolás?

Az épületenergetikai minősítés elkészítésekor figyelembe vett műszaki paramétereket a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet szabályozza. A számítás a szemlekor látott műszaki állapot alapján történik. Két fő tényező határozza meg, hogy milyen minősítést ér el az adott ingatlan: az épületszerkezetek hőszigetelő képessége és a gépészeti berendezések (pl. kazán, bojler, klíma) hatásfoka.

Az érvényesség ideje

A tanúsítvány 5 évig érvényes az elkészítéstől számítva, ha az épületet nem alakítják át (pl. korszerűsítik), és a rendeletben előírt követelmények (a besorolási skála) sem változnak.

Felmérést végző mérnök a tanúsítás során

Hogy zajlik a helyszíni felmérés?

A felmérés kb. 30-40 percet vesz igénybe, az ingatlan méretétől függően. A felmérendő paraméterek: az ingatlan alaprajza (a fűtött terek alapterülete és térfogata), a lehűlő felületek (falak, nyílászárók) méretei és típusa. Az épületgépészeti rendszerek közül a fűtési, gépi hűtési, mesterséges szellőzési és melegvíz készítési rendszereket vizsgáljuk.

Hőkamerás vizsgálatra szükség van-e?

Nincs. A termográfiás vizsgálat a szerkezetek hővezetési tényezőjének mérésére szolgál. Az épület építési idejéből és a falvastagságból nagy biztonsággal azonosítható az eredeti építőanyag, így műszeres mérésre nincs szükség, mivel a legtöbb anyag műszaki paraméterei a szakirodalomban rendelkezésre állnak. A hőkamerás mérés csak megfelelő külső-belső hőmérséklet-különbség mellett végezhető el (ez csak télen valósul meg), így megoldhatatlan lenne, hogy a tanúsítási feladatokhoz is minden esetben kapcsolódjon a vizsgálat.